Programok

Fony, a Zempléni-hegység kapujában csodálatos, festői környezetben a regéci vár közelében helyezkedik el. Magaslati fekvése, tiszta levegője miatt az asztmatikus légzőszervi betegségben szenvedőknek orvosilag kifejezetten ajánlott. Az erdőkben tett túrák számtalan különleges növény és állatfaj életébe engednek betekintést, s mindez hasznára vágyik mind a testnek, mind a léleknek.

Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. A község területén nagyszámú kőkori leletet találtak, s a település nagy része kőkori telepre épült.Fony (Tímár) az Árpád-korban már lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Fon néven a pataki ispán által fonyi emberek ügyében való per kapcsán.

1269-ben Tymar Foon, 1297-ben Foon, 1330-ban Fony-nak írták.

A település nevében ekkor szereplő tímár név arra utal, hogy a falu egyik részét királyi tímárok lakták. Ezt 1269-ben az ifjú király Csák nemzetséghez tartozó Zlauch fia Tamás özvegyének, Ágnesnek adta, de 1297-ben III. Endre, majd az országbíró is Zlauch fia Tamás leányának Katalinnak, s annak Miklós nevű fiának ítélte vissza a Csák nemzetségbeliekkel szemben.

A 14. század elejétől Fonyi Miklós fiainak birtoka volt. Fonyi Miklós fiai ekkor Száka (1322), Hernádnémeti (1325), a Gömörben lévő Hangony és Felfalu (1332), a Sárosban lévő Kurima (1327), Újfalu (1330) és Borsodban Noszkakeresztúr (1332) birtokosai is voltak.

1332-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint Fony település papja 15 garas pápai tizedet fizetett.

1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt, ebből 458 római katolikus, 64 görög katolikus, 269 református volt.

Fony a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott, ekkor 907 lakosa volt, 192 házban.

A közeli Mogyoróska határában az erdőterületek természetes növénytakaróját az Északi-középhegység északkeleti területére eső tokaji flórajárás jellemző növényei alkotják. Az erdőállományok fafaj-összetétele alapján megállapítható, hogy a legnagyobb területen a hegyvidéki gyertyános bükkösök, míg a déli, keleti kitettségben a gyertyános tölgyesek a jellemző állományok.

Gyakoribb elegyfák: mezei juhar, mezei szil, madárcseresznye, barkócaberkenye, vadkörte, rezgőnyár, kecskefűz, kislevelű hárs, mézgás éger, bibircses nyír.
Jellemző erdei cserjék: fagyal, vadrózsa, egybibés galagonya, kökény,közönséges mogyoró. Aljnövényzete is változatos, szemet lelket gyönyörködtető. De a gyomrunk sem marad mostohán, málna, szamóca és a számtalan ehető gomba azok amikre tényleg igaz, hogy "kellemest a hasznossal.." "A nappalnak szeme, az éjszakának füle van." tartja a népi mondás, és ez itt százszorosan igaz.
Az erdőben járva kis szerencsével - és illendő viselkedéssel - a következő állatok láthatók:gerinctelenek közül a kárpáti kék meztelen csiga, a nagy- és kis színjátszólepke, gyászlepke és a folyami rák, halak közül a kövi csík és a petényi márna, kétéltűek és hüllők közül az alpesi gőte és a keresztes vipera, madarak közül a császármadár, az uhu és az uráli bagoly, emlősök közül a háromcsíkos egér, valamint a gímszarvas és a vaddisznó északi-kárpáti, illetve erdélyi változatai.


 

Autós túrák "Azt mondta az öreg Kiss, ne csak együnk, igyunk is!"

Gundel Pincészet Mád
3909 Mád Árpád út. 37.
Telefonszám (1): 06-1-468-404
Fax: 06-1-363-484
E-Mail : kalman@gundel.hu
http://www.gundel.hu
Monyók József és Norbert
3909 Mád Táncsics u. 18.
Telefonszám
(1): 30/297-6543
(2): 30/257-6515
Fax: 47/548-033
monyokpinceszet@axelero.hu
Dr. Bodnár Sándor
3980 Sátoraljaújhely Balassi u. 31.
Telefonszám
(1): 30/9951-115
(2): 30/6272-265
Fax: 47/321-579
bodnarpinceszet@freemail.hu
Dusóczky Tamás 1022 Budapest Fillér u. 53..
Telefonszám
(1): 70/313-5793
(2): 47/309-058
Fax: 47/309-058
dusoczky@axelero.hu
http://www.tokaj-wines.com
Tokaj Kereskedőház Rt.
3980 Sátoraljaújhely Mártírok u. 17.
Telefonszám (1): 47/309-015
Fax: 47/309-016
tokajwin@axelero.hu
http://www.koronabirtok.hu
Szabó Gyula
3400 Szerencs Bakó J. 8.
Telefonszám (1): 30/287-9750
(2): 47/361-137
benko.szabo@axelero.hu
http://web.axelero.hu/bszm
Ráski László
3529 Miskolc Perczel Mór 45/B.
Telefonszám
(1): 30/9827-885
(2): 46/362-324
Fax: 46/362-324
raskil@enternet.hu
http://www.raskipince.hu
Gróf Degenfeld Szőlőbirtok
3915 Tarcal Terézia Kert 9.
Telefonszám (1): 47/380-173
Fax: 47/380-149
degenfeld@degenfeld.hu
http://www.degenfeld.hu
Gizella Pince
3910 Tokaj, Dienes P. u. 78.
Telefonszám
(1): 47/353-231
(2): 20/2333-212
Fax: 47/353-231
laszlo.szilagyi@gizellapince.hu
http://www.gizellapince.hu
Bereczki Demeter
Tokaj Szerelmi dűlő.
Telefonszám
(1): 20/329-1288
(2): 70/218-1256
Babits László
3934 Tolcsva Arany János u. 31.
Telefonszám
(1): 47/384-248
(2): 30/297-1319
Fax: 47/384-248
babitspinceszet@axelero.hu
http://www.babitspinceszet.hu
Tokaj Kereskedőház Rt.
3980 Sátoraljaújhely Mártírok u. 17.
Telefonszám (1): 47/384-834
Fax: 47/384-816
tokajwin@axelero.hu
http://www.tkrt.hu

 

Vártúrák: Zempléni várak és kastélyok


 

Szerencs, Rákóczi vár

A honfoglalás előtti időkben földvár állt a mai település helyén. A tatárjárás után bencés apátság épült itt, amelyből később Szapolyai János felesége, Izabella királyné várat építtetett. 1603-ban az erősség Rákóczi Zsigmond tulajdonába került, aki egy trónteremmel bővítette ki a huszárvárat. Az 1605-ben itt tartott országgyűlés Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta, aki hálából szabad királyi várossá emelte Szerencset. Halála után a vár tróntermében választották meg Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé. A várat későbbi birtokosai a Grassalkovich, a Szirmay és az Almási családok barokk kastéllyá, uradalmi központtá alakították. A szerencsi vár patinás falai között ma három csillagos szálloda és étterem működik, valamint itt nyert elhelyezést a Városi Művelődési Központ és a Zempléni Múzeum is.

Sárospatak, Rákóczi vár

Sárospatak a honfoglalás óta lakott hely, a XI. században már királyi birtok, a várispánság központja. 1207-ben itt született II. Endre király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet. A vár magja, a hatalmas, négyszög alaprajzú, négy saroktornyos lakótorony a XV. század végén épült. Perényi Péter és fia, Gábor rövid idő alatt átformálta Patak képét. A Vörös-toronyhoz kapcsolódó reneszánsz palotaszárnyat és várfalgyűrűt 1534-1563 között emelték. 1616-ban a vár I. Rákóczi György birtokába került. Az elkövetkező fél évszázad a vár és a város történetének legfényesebb időszaka. I. Rákóczi György birtokainak jövedelmét elsősorban a vár építésére fordította, ő és felesége, Lórántffy Zsuzsanna emelték a várkastélyt igazi fejedelmi rezidenciává.Patak vára sohasem képviselt jelentős védelmi erőt, politikai jelentősége viszont annál nagyobb volt A Sub Rosa szobában tartotta 1666-1670 között I. Rákóczi Ferenc a Wesselényi összeesküvés előkészítő tárgyalásait. II. Rákóczi Ferenc 1708-ban ide hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést, amely elrendelte a harcoló jobbágyok és családjaik felszabadítását.

Füzéri vár

A Nagy Milic déli lábánál magányosan kiemelkedő, meredek sziklafalú hegykúp tetején állnak Fűzér várának romjai. Legkorábbi Árpád-kori erősségeink egyike, melyet a várat közel kétszáz évig uraló Perényiek építtettek ki. A kornak megfelelő védművekkel látták el a többszintes épületet, s ekkor emelték a gótikus kápolnát is. A kápolna alsó helyiségeiben rejtegette a Mohácsi vész után egy évig, Perényi Péter koronaőr nemzeti ereklyénket, a Szent Koronát, majd azzal együtt török fogságba esett. A vár számos tulajdonosai közül az utolsó Thököly Imre volt; felkelésének leverése után, 1683-ban a császári csapatok fölrobbantották a várat, így a Rákóczi szabadságharc idején már nem volt jelentősége.A szabálytalan alaprajzú vár falainak jelentős része áll, legépebben kétemeletes, szép, gótikus kápolnája maradt meg, melynek tetőszerkezetét felújították és zsindelyborítással látták el a közelmúltban. 2002. április 30-án avatták fel a várkápolnát, s falára emléktáblát helyeztek a Szent Korona ittlétének emlékére. Régészeti feltárása és többi részének felújítása jelenleg is folyik. Falai közül gyönyörű kilátás nyílik a Hegyköz medencéjére és a környező hegyvidékre. A vár alatti kb. 19 hektárnyi természetvédelmi területen több ritka növényfaj él.

Füzérradvány, Károlyi-kastély

Páratlan természeti környezetben lévő XVIII. századi barokk kastély. A XVII. században már ismertek a kastély előzményét képező radványi udvarházra, kúriára vagy kastélyra (castellum) vonatkozó adatok. Füzér várának pótlására szolgált, földesúri lakóhelyül. Jelenlegi formáját 1857-ben nyerte el, miután gróf Károlyi Ede kívánsága és vázlatai alapján az Operaházat is alkotó neves építész, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban építették át, illetve bővítették. A rendkívül tagolt, lényegében F alaprajzú épület, az ország egyik legnagyobb kastélya.Kelet-északkelet felé néző homlokzatának nagy része loggiás, ezen az oldalon található a nyolcszögletű torony is. A déli oldalon lépcsős terasz épült, nyugat felé alakították ki a díszudvart. A földszinten 150 négyzetméteres díszterem található. A falsíkokat osztópárkányok, rusztikázott szakaszok, falitükrök, ablakpárkányok és szemöldökök, keretelések, armírozott sarkok, kőlapborítású lábazatok tagolják és díszítik. 100 hektáros védett parkját rendszeresen gondozzák, a csodálatos arborétumban az ország nevezetes fái közé sorolt platánóriások és számos külhoni fenyőfajta is található.

Boldogkőváralja

A várat a tatárjárás után kezdték építeni az észak-déli irányban hosszan elnyúló keskeny sziklaszirtre. Építtetője a Tormaj nemzetség egyik tagja lehetett. A XIII. század végén Amadé nádor szerezte meg. A viharos történelmi idők során gyakran változtak birtokosai. Gazdái voltak többek között: Zsigmond király, a Hunyadiak, Szapolyai János és a Rákócziak. Tartózkodott itt Balassy Bálint is, több verse innen származik. Thököly hívei 1678-ban foglalták el a császári csapatok által korábban megrongált erősséget. Ezt követően már nem lakták, falai romlásnak indultak. A vár magja a XIII. századi négyzet alaprajzú egykor ötszintes öregtorony volt. Ettől északra emelték a kétszintes palotaszárnyat. A palota déli vége és az öregtorony között mély ciszterna látható. A fellegvár délnyugati részén a XV. században négyszögű épületet emeltek. Ennek emeletén volt az Úr háza, földszintjén a sütőház, pincéjében pedig a szárazmalom. A felső várhoz a XIV-XV. században, a nyugati vároldalban kialakított sziklateraszon emelt, külső vár csatlakozott. Ez alatt, a lankás nyugati dombol tetején palánkkal körülvett elővár épült. Ebből az elővárból vezetett a feljárat a felvonóhidas bejárathoz. Feltárása és konzerválása 1963-64-ben történt. Jelenleg is látogatható, az újra lefedett palotaszárnyban turistaszállást tartanak fenn.

Regéci vár

A vár 624 m magas - vulkanikus eredetű - sziklaszirten épült. Regéc vára a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A korábban épült, de a köztudatban Rákóczi-várként ismert vár a Rákócziak idején élte fénykorát. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet öt éves koráig. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták. Berendezéseinek megmaradt darabjai a sárospataki vármúzeumban tekinthetők meg.

Kéked - Melczer-Kastély

Feltehetően XV-XVI. századi, gótikus eredetű, XVII-XIX. századi kiépítéssel. Eredetileg a Kékedi, majd a Zombori, végül három évszázadon át a Melczer családé volt. Északi része szabályos alaprajzú, szintenként egy-egy fűthető, tágas, "szenelő" ház köré rendezett helyiségből áll, melyben a felső szintek helyiségeinek többségét síkmennyezettel fedték. A keskenyebb - északi - oldalon, a hengeres saroktornyok között, a középen levő kőkeretes kapu felett, Zombory-címer látható. A XVII. században a kastélyt új szárnyakkal bővítették, zárt udvarossá alakították, két hatszögletű olaszbástyával, palánkkal, sövénnyel erősítették meg. Ezt követően az 1930-as évekig többször átalakították, korszerűsítették. A helyiségek gótikus része fiókos dongaboltozatos, míg az újabb kastélyszárnyakban síkfödémes lezárások láthatóak. A kastély manzárdtetőzetét és kéményrendszerét is helyreállították.

Pácin - Mágócsi-Kastély

A kastélyt - a bejárat feletti feliratos - tábla és írott források tanúsága szerint 1581-ben emeltette Mágócsi Gáspár és unokaöccse, Mágócsi András, ez utóbbi felesége Alagi Judit lakóhelyéül. A Mágócsiak halálával 1590-ben Alagi Ferenc kezére jutott, aki 1591-ben folytatt építését. Alagi Ferenc halála után, 1612-től 1631-ig Alagi Menyhért volt a kastély birtokosa.
1697 körül hozatta rendbe a pusztuló épületet Sennyei István. Az 1960-as években elvégzett kisebb tatarozás jellegű helyreállítás után, 1977 és 1987 között, széles körű régészeti kutatás eredményei alapján az épület XVI. századi formája került visszaállításra, a mai műemléki felfogásnak megfelelő, jól megkülönböztethető kiegészítésekkel. Téglalap alakú, kéttraktusos, déli sarkain kiugró szabálytalan hatszögletű tornyokkal bővített, egyemeletes manzárdtetővel fedett épület. A déli oldal kivételével változó magasságban álló várfal veszi körül, a sarkokon kerek, kúpos fedésű tornyokkal, illetve délnyugaton egy földszintes, téglalap alakú melléképülettel. A kastély déli főhomlokzata háromtengelyes, aszimmetrikus elrendezésű, a nyugati szélső tengelyben címeres-feliratos kőtáblával díszített, földszinti bejárattal.

Borsi (Borsa), Rákóczi szülőháza

Itt, Borsiban látta meg a napvilágot II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én. Rákóczi szülőháza négyszögletű, vastag falú, erődített, lőréses épület, a XVII.század elején emelték. Az épület még jelenlegi, romos állapotában is monumentális, s torokszorító érzés belépni abba az emeleti szobába, ahol Zrínyi Ilona világra hozta kisfiát. A Nagyságos Fejedelem emlékét szobor és emléktábla örökíti meg.

Nagykövesd (Velky Kamenec) vára

Már messziről szemünkbe tűnik a kopár, sziklás domb tetején Nagykövesd jellegzetes alakú várromja. Az 1250 körül épült várat a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként robbantották fel a császár katonái 1673-ban.

Királyhelmec (Královsky Chlmec), Csonkavár

A több, mint 700 éves városban a Perényiek építettek várat a tatárdúlás után, amely azonban csak három évszázadig állt, 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Később I. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye, Lorántffy Zsuzsanna kastélyt építtetett a vár helyén, s itt is halt meg 1660-ban. A kastély a kuruc harcok idején pusztult el, napjainkra csak néhány falmaradvány emlékeztet a reformációt támogató egykori úrnőre.

Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom)

Vécsey-kastély: Már a XIII. században vár állt itt, melyet Spork császári tábornok 1670-ben leromboltatott. Romjain a Vécsey család barokk stílusú kastélyt épített 1700-ban.